Várakozásokkal telve ültem neki ennek a filmnek, mert a trailer alapján igazán jónak ígérkezett. Ralph Fiennes, Guy Pierce, ejha, mindkettőt szeretem, Iraki témájú háborús-robbantgatós. Ez igen, jöhet.
Figyelem! Az alábbi írás nyomokban SPOILER-t tartalmazhat!
És mit kaptam? Egy sefüle-sefarka drámát, amiben értelmetlen jelenetek SORA követi egymást, a nagy nevek 10 perc játék után elhullnak, a főszereplők iránt pedig leginkább ellenszenvet vagy közönyt érzek. A The Hurt Locker egy félresikerült alkotás a háború függőség-okozó hatásáról, igazságtalanságáról és természetesen a szörnyűségeiről. Ki gondolta volna?
Ráadásul a film témáját, konkrétan a harci függőséget már a film legelején, írásos alapon az arcunkba tolja a tisztelt rendező Kisasszony. Igen, a Hurt locker-t az a Kathryn Bigelow rendezte, aki a K-19 widowmaker-t (Atomcsapda) vagy a Point Brake-et (Holt Pont) amit egy igazán remek, mitöbb kult-akciófilmnek tartok. A Hurt Locker számomra közel nem lett az. Mármint kult.
 |
A kisasszonynak most nem sikerült érdekfeszítő filmet készítenie, nem is értem, hogy gondolta, hogy gyorsan elhalálozó sztárokra osztja a mellék, és szinte "nevenincs" színészecskéknek a főszerepeket. Nem mintha baj lett volna a főszerepet játszó arcokkal (Jeremy Renner, Anthony Mackie, Brian Geraghty), csupán nem érdekelt mi történik velük, nem nyújtottak kiemelkedő alakítást.
A sztoriról röviden:
Három, iraki szolgálatát teljesítő bombaszakértő mindennapjaiba láthatunk bepillantást szolgálati idejük utolsó, cirka 1 hónapja alatt. Hát ennyit tudok elmondani a sztoriról. Mert a filmnek szigorúan vett története nincs. Akár egy folytatásos teleregényt néznénk, az epizódok között enyhe kapcsolat van, és amikor a film felénél feltűnik a remény egy komolyabb történeti szálra, azt a következő epizód végén szépen el is vágják. Nincs komolyabb történet, csak három átlagos katona rövid történetét, jellemfejlődését, félelmeiket, motivációikat ismerhetjük meg. Nincs katarzis, nincs rejtvény, nincs krimi, és még akcióból is nagyon csínján bánt a mi rendezőnk.
A látvány rendben volt, láthatunk pár igen részletesen és szépen felvett robbantást, de ezek kevesek egy 120 perces film maradéktalan élvezetéhez. A további látványelemek pedig nem tudták fenntartani az érdeklődést. A dramaturgia hiányos, a történet hullámzik, amikor azt gondoltam, hogy itt most valami izgalmasat/látványosat/durvát fogok látni, akkor legtöbbször csalódnom kellett. Kár érte, mert tényleg vártam a filmet és minden adottnak tűnt egy komoly (ezzel nem is volt baj), izgalmas, látványos, érdekes filmhez. Pedig az iraki bombaszakértő-egység életéről lehetett volna egy igazán érdekes filmet készíteni.
Dr.Mozi értékelése:
Semmi újat nem nyújtott a film, az iraki helyzetről sem ismerünk meg semmi többet mint amit a CNN-ről bármikor megtudhatunk, az amerikai bakák helyzetét és hozzáállását pedig számos remek korábbi film részletesebben, összetettebben, korrektebben, vagy éppen csak simán izgalmasabban mutatta már be, elég csak a pár éve bemutatott Jarhead-et (Bőrnyakúak) említenem. Kevés háborús film van amit ennyire érdektelenül néztem volna végig, nem tudom ajánlani. Az imbn-n 7.5-ön, a rottentomatoes-on 93%-on áll a film. Nekem nem tetszett.
Dr. Mozi szerint a The Hurt Locker 32%-ot ér
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
